(Elkövette: Gojóka, címzett: soksok jó ember)

Szervusztok

Ott tartottunk legutóbb, hogy megyünk Bombayba is riogatni egy kicsit a napsüttöttéket. Az alábbiak történtek.

Elôször is ugye vonat. Légkondi meg minden, business class, van üveg az ablakon, sebaj, legalább nem lesz huzat, vödörbôl árulnak mindent, kávét, üdítôt, ropogós békát, helyi nyalánkságokat. 4 óra volt az út, a végére már minden mindegy lett. Vonatról le, a teremburáját, nagy a nyüzsgés, hiába, 40 millióan hűtik itt a levet, gyorsan szalad néhány a külföldi száhibok felé, hátha azt akarom, hogy vigyék a szatyrom, de nem. Önjelölt taxisok támadnak falkában, az egyik már gyôztesnek érzi magát, Nitint avatja be éppen, hogy merre hány méter, a többieket hessegeti széles szájmozdulatokkal. Nitintôl könnyes búcsú, megy a rokonsághoz, mi meg Harryval hotelbe. A taxisofôr (taxi... 60 éve még új volt ez az autó) öreg papa, bot helyett a kormányba kapaszkodik, angolul nem beszél, viszont bármibe szívesen beleegyezik, csak menjünk már. Alig ülünk be, a matuzsálem indít, ezt a sebességet sem az autóból, sem a vezetôjébôl nem néztem ki, a járgány kilô az éjszakába. Az öreg nagy kujon, a jelzôlámpánál gyorsulásit játszik két másik taxival, toronymagasan mi nyerünk. Egy óra bolyongás után recsegtet felénk valamit ódon hangszálaival, de angolul nem beszél az istenadta, olvasni meg nem tud, végül egy éjjeliôr megszán minket, és útbaigazítja a vén jampit. A hotel nem rossz, valami zene dübörög a folyosó végérôl, az egyik hoteles bólogat, hogyafenébene diszkó. Harry szagot fog, zuhany, irány a folyosó vége. Diszkó nincs, zaj van, bordóöltönyös pincérek hada rohamoz. Elsô sor, díszpáholy, két sör. Kortyonként utántöltenek, ez elég idétlen szokás. A diszkóból annyi, hogy 5 lány vonaglik a színpadon, öltözékük hiányos (nincs cipôjük, a többi megvan). Nagyot domborítanak, homályos tekintetű vendégek tízrúpiásokkal dobálóznak. Az egyik lelkes paripa kiugrik " csörögni egyet", a bordókabátosok gyorsan lehurrogják. Kihurrogják a vécére, ott aztán beindul a szájkarate, a pali dühös, a biztonsági ôrök csitítják. További két sör után kalap, kabát.

Másnap taxi, tengerpart, szánshájn, víkend, helló csávók. Koldushegyek, valahogy berugdossuk ôket a bokrok alá, jön egy fickó, hogy ô Szidarta, széles mosoly, ennek a suhancnak legalább 100 foga van. A tippjei nem rosszak különben, gyorsan be a hotelbe, diszkontár bejátszik, cucc le, ruha le, futólépés a tengerig. Ádámkosztümben. Azon a partszakaszon épp egyedül voltunk, nem sokáig. Bárhová mentünk, két perc után már publikum, akik árgus szemmel lesték minden mozdulatunkat. Potrohos indián magyaráz, hogy vegyünk fel valamit, mert jön a police, és akkor nekünk zsák. Hiszünk neki. Közben diszkréten megéget a nap.

Másnap lustálkodtunk naphosszat a napon, a tengerben, gondoltunk az otthon lila szájjal didergôkre. Este Szidarta izzít, "púl veri nájsz", megyünk a biliárdterembe sebbel-lobbal. Két asztal van, pool, snooker, elég egyesélyes a döntés, a pool asztal az elkövetkezô ezer évre le van foglalva. Sebaj, snookert izzítunk, Harry elver, csigavér, csak szerencséje volt. Jönnek közben a helyi dzsimmivhájtok, játszma után az egyik beszól, hogy mi lenne ha. Jó, játszunk egyet ellenük, párban, az egyik alak egészen apró és pattanásos, a másik vigyorog, olyan steve guttenberg a rendôrakadémiából. Pikk-pakk lezúzzuk az agyukat, szerény mosoly, ugyanmár semmiség, persze, hogy játszunk visszavágót is. Nagyon belehúztak a fiúk, Szidarta hozott egy kis kólaviszkit á la PultAlól. Bekortyintom a felét, oda a játszma, sebaj, mégegy körre jók vagyunk. Sztívguttenberg szorri, de Dolga Van, jön helyette egy Samir nevű tengertigrise 2 méter, parázsló tekintet, szakáll rulez, egyébként színe, szaga ugyanaz. Belecsapunk a lecsóba, végülis 5 faking, 3 basszameg és 1 vécészünet után miénk a gyôzelem. A szándokánimitátor talpig úriember, tud veszíteni, arcizma se rándul, hajával is változatlan lelkesedéssel takarítja a mennyezetet. Nademostmár tényleg megyünk ropni, a hotel alagsorban találunk még egy pool termet, gyorsan kikapunk 3-2-re, vérciki, balra el. A hely neve Strawberry, be se engednek, Harryt majdnem plafonvágják, hogy nelökdössébazmeg, emberünk visszaordít, meghunyászkodás. De azért be nem engednek, mert miazhogy az a fehér vadállat strandpapucsban és rövidnadrágban feszít, ez diszkrét hely, közben öregasszony támolyog ki az ajtón. Lelépünk, kifelé menet Harryt leszarja egy madár, fáradt mosoly. Erônkbôl még futja a legközelebbi sörbárig, nem egy hilton, itt is táncolnak a lányok a színpadon, a szikh tulaj hanyatt-homlok üres asztalt kerít, idegesen odavakkant valamit a pincéreknek, akik egymást zavarják. Végre valahogy elrendezôdünk, jön a sörünk is, meg valami egyéb szesz, Harry bevédi. Itt is utántöltik kortyonként a poharam, mondom a többieknek, én meg akarom nézni a poharam üresen is, valahogy lemegy egy slukkra a cucc, a pincér nem érti a viccet, de azért hoz még egy sört. A személyzet marha ideges, a tulaj lányos zavarában elviszi Harry söröspoharát, hogy aztán 10 másodperc múlva visszahozza. A felszolgálók hada csupa kopperfild, megfordul a fejemben, hogy rá kéne gyújtani, a fickó már elôttem áll vigyázzban, égô öngyújtót rántván. Jó kis indián techno dübörög, az egyik csajnak nem tetszik a szakállam, ráncolja a homlokát, és az állát simogatja, legyintek, barátságos vigyort villantok, ezt nem kellett volna, a törött fogam látványától kis híján elalél. Igy se rossz, hadd fosson csak, addig is békén hagy. Érdeklôdés csökken, pedig Harry a táncával kápráztatja el a jónépet, aztán böffent egy színeset, már ülve, nem baj, nem vette észre senki. Be is zár a kóceráj. Hazafelé még beugrunk egy naturista fürdôzés erejéig a tengerbe, Harry elhagyja egy tekercs filmjét valahol, konyulás. Valahogy hazavergôdünk.

Másnap egy kis tengerpart, Szidarta a könnyeivel küzd, az openminded haverja szintén, a vonatot is elérjük, egy aranykeretes szemüveges idióta végig minket bámul, de túl vagyunk rajta, ezt is megúsztuk.

Tsók, folyt. köv.
Gojóka