B - bemondó
N - néző

Egy fickó nézi a tévét.
B: Tudomásunkra jutott, hogy Ellák Ulrik...
N: Én?
B: Igen, maga!
N: Hogy képzeli?
B: Ne is tagadja!
N: De, tagadom!
B: Nem!
N: De igen!
B: Nem!
N: De!
A fickó kikapcsolja távirányítóval a tévét. A stúdiót mutatják, ott ül a bemondó, és visszakapcsolja a tévét. Rajta van Ellák, és meglepődik.
B: Nem!
N: De!
Lehalkítja a TV-t. A bemondó már vörös fejjel ordít, de nem lehet hallani.
Csengetnek. Ajtót nyit. Két ember áll ott.
- Jó napot, a zuhanyzót szeretnénk megnézni.
Beengedi őket. Az egyiket kikíséri a fürdőszobába. A másik közben felhangosítja a TV-t, amin most csendben van a bemondó. A fickó int a bemondónak, hogy minden rendben. Visszajön Ellák.
B: Neeeeeeeeeeeem!
N: De igen!
Megint kikapcsolja. A bemondó visszakapcsolja, de három kisgyerek van ott, és ráordítanak:
- Deeeeeeeeeeeeee!
A bemondó megszeppenve kikapcsolja. Lassan nyúl a gombért, óvatosan bekapcsolja. Megint Ellák van ott.
B: Nem!
N: De igen!
Kihúzza a TV-t a konnektorból. Lefekszik aludni. Azt álmodja, hogy a TV előtt ül, amikor egy mikrofont tartó kéz (egy horrorfilmbe illő jelenet, meg zene) benyúl az ablakon. Felriad álmából. Kimegy a fürdőszobába. Belenéz a tükörbe. Ott a bemondó:
- Nem!
Riadtan hátranéz, de nincs ott senki. Belenéz a kádba, ott fürdik a bemondó:
- Nem!
Becsukja a szemét, kinyitja. Semmi.
Elkezd rohanni. Kiugrik az ablakon. Látja, hogy a bemondó ott várja, és némán mondja:
- Nem!
Erre visszamászik gyorsan. A bemondót mutatják. Ellák kidob egy üllőt rá az ablakból. Esik lefele az üllő. Hirtelen kimerevedik a kép, és az üllő alá ki van írva: "Ez nem egy közönséges üllő!" Ráesik a bemondó lábára, az meghal. Rá van írva az üllőre: "DE IGEN!" Ráközeledik a kamera, felhangosodik a zene.